Post by Jarek Ovicz fõhadnagy on Aug 3, 2006 11:57:01 GMT 1
A Kalasnyikov gépkarabély a világ egyik legelterjedtebb és legismertebb lövészfegyvere, a legyártott mennyiség a külföldön gyártott másolatokkal és változatokkal együtt kb. 80-100 millió darabra becsülhetõ. 1947-óta szinte folyamatosan gyártják.
Egyszerû felépítésük és szerkezetük miatt- engedéllyel vagy anélkül- Örményországtól Koreáig másolták. A Kalasnyikov gépkarabély-t gyártó országok hatalmas száma azt jelenti, hogy bárki, aki szükségét érzi, könnyedén szerezhet a fegyverbõl.
1944-ben Kalasnyikov kapott egy készletnyi M43-as töltényt, minek nyomán kifejlesztett egy öntöltõ fegyvert. E fegyver fõdarabjai adták végül az 1946-ban minden extrém tesztet teljesítõ gépkarabély alapját.
A gázelvételes, forgózáras fegyverének terveit benyújtotta a Tüzérségi Bizottsághoz. Külsõ formájára ez a fegyver már hasonlít az AK–47-eshez. 1947-ben Kalasnyikov újabb módosítások után elkészítette AK-47 jelû prototípusát, és miután a mûszaki dokumentáción is sokat pontosított, újra benyújtotta azt elbírálásra.
Az új fegyvert igen kedvezõen fogadták és csapatpróbára adták.
1949-ben Vladimir Szergejevics Denim ezredes közli Kalasnyikovval, hogy rendszeresítik a 7, 62 mm-es AK–47-es gépkarabélyt a szovjet hadseregben. Legalábbis így tartja az orosz gyökerû legenda.
Másfelõl viszont az is igaz, hogy az elsõ rohamkarabély nem az AK-47, hanem a német Sturmgewehr 44 volt. Valószínûsíthetõ, hogy az Sturmgewehr 44 is hatással volt az AK-47 terveire és, hogy a tervezésbe, fogságba esett német fegyverszakemberek is közremûködtek.
Az AK - 47 (Автомат Калашникова образца 1947 года –ejtsd : Avtomat Kalasnyikova obrazca 1947 goda,) gázelvételes zárolású, gázelvételes rendszerû automata gépkarabély. Lõszere a 43 M 7, 62 x 39 mm karabélylõszer. A csõ kétharmada körül helyezkedik el a gázátömlõ furat, amelyeken át a lõporgázok a gázhengerbe kerülve hátrafele mozdítják a gázdugattyút, amely a zárkeret közvetítésével a forgó zárat kireteszeli, a hüvelyt kiveti, a kakast fölhúzza, majd a helyretoló rugót összenyomja majd az összenyomott rugó erejének hatására, elõrefele mozog, amikor a tárból újabb lõszert tol a töltényûrbe, s tûznemtõl függõen el is süti azt. A Kalasnyikov egyes és sorozatlövésre egyaránt alkalmas.
A gépkarabély robosztus felépítésû, annak tokját egyetlen darab acéltömbbõl marták, majd erre került a 2-3 mm vastag acéllemezbõl készült tokfedél. A fatusás változaton kívül gyártottak a légideszantosok, a harckocsizók részére behajtható válltámaszos fegyvert (AKSZ) is.
Technikai adatok
Az AK-47 tömege tár nélkül 3, 5 kg, töltött tárral 4, 8 kg.
Az íves szekrénytár befogadó képessége 30 db, az üres tár tömege 0, 42 kg, töltve 0, 92 kg.
A fegyver hossza (tusás) 870 mm, a lehajtható válltámaszú 645 mm. Csõhossz 415 mm, a csõ huzagolt részének a hossza 469 mm, az irányzóvonal hossza 378 mm.
Elméleti tûzgyorsaság 600 lövés/min, gyakorlati tûzgyorsaság egyeslövésnél 40 lövés/min, sorozatlövésnél 100 lövés/min.
A lövedék kezdõsebessége 715 m/s.
Kalasnyikov típusváltozatai:
• AK-47 1-es típus (1949-1951)
• AK-47 2-es típus (1952-)
• AKSZ-47
• AKM (1959)
• AKMSZ • AK-74 - 5, 56x39 mm-es lõszerrel
• AK-101 • AK-103 • AK-107/108
Makarov PM8 (PMM12)
Ezt a pisztolyt sok szakerto a Walther PP szovjet valtozatanak tekinti, de a hasonlosagok azok foleg kulso jegyekben merulnek ki, de mint a z kesobb lathato, szerkezetileg eleg keves kozos vonas talalhato a ket fegyveren.
Technikai adatok:
Cal: 9x18 mm Makarov vagy 9mm Browning Short, (9x18 Modernizalt Makarov is)
hossz: 160 mm
csohossz: 93 mm
magassag: 125 mm
ures tomeg: 730 gramm
toltve: kb 810 g. (850 g)
tarkapacitas: 8 (12)
Zarojelben a PMM12 eltero adatai.
A Makarov-pisztolyt a 40-es evek vegen fejlesztettek ki a TT levaltasara, ami szerintem oreg hiba volt, hiszen a TT majd minden parametere jobb mint a Makarove, az pedig, hogy nem revolverezo elsutesu akkoriban kulonosen nem jelenthetett gondot, hiszen az amerikai hadsereg is 1986-ig kitartott egy single action pisztoly, a TT-nel imho sokkal rosszabb Colt M1911 mellett. Az atteresre egyetlen esszeru magyarazatot olvastam egy orosz site-on, miszerint a Makarovot meg kevesbe precizen is el lehetett kesziteni, mint az igen nagy gaznyomassal dolgozo, reteszelt zaras TT-t, ami a azert az igenytelenseg csucsat jelenti.
Egyszerû felépítésük és szerkezetük miatt- engedéllyel vagy anélkül- Örményországtól Koreáig másolták. A Kalasnyikov gépkarabély-t gyártó országok hatalmas száma azt jelenti, hogy bárki, aki szükségét érzi, könnyedén szerezhet a fegyverbõl.
1944-ben Kalasnyikov kapott egy készletnyi M43-as töltényt, minek nyomán kifejlesztett egy öntöltõ fegyvert. E fegyver fõdarabjai adták végül az 1946-ban minden extrém tesztet teljesítõ gépkarabély alapját.
A gázelvételes, forgózáras fegyverének terveit benyújtotta a Tüzérségi Bizottsághoz. Külsõ formájára ez a fegyver már hasonlít az AK–47-eshez. 1947-ben Kalasnyikov újabb módosítások után elkészítette AK-47 jelû prototípusát, és miután a mûszaki dokumentáción is sokat pontosított, újra benyújtotta azt elbírálásra.
Az új fegyvert igen kedvezõen fogadták és csapatpróbára adták.
1949-ben Vladimir Szergejevics Denim ezredes közli Kalasnyikovval, hogy rendszeresítik a 7, 62 mm-es AK–47-es gépkarabélyt a szovjet hadseregben. Legalábbis így tartja az orosz gyökerû legenda.
Másfelõl viszont az is igaz, hogy az elsõ rohamkarabély nem az AK-47, hanem a német Sturmgewehr 44 volt. Valószínûsíthetõ, hogy az Sturmgewehr 44 is hatással volt az AK-47 terveire és, hogy a tervezésbe, fogságba esett német fegyverszakemberek is közremûködtek.
Az AK - 47 (Автомат Калашникова образца 1947 года –ejtsd : Avtomat Kalasnyikova obrazca 1947 goda,) gázelvételes zárolású, gázelvételes rendszerû automata gépkarabély. Lõszere a 43 M 7, 62 x 39 mm karabélylõszer. A csõ kétharmada körül helyezkedik el a gázátömlõ furat, amelyeken át a lõporgázok a gázhengerbe kerülve hátrafele mozdítják a gázdugattyút, amely a zárkeret közvetítésével a forgó zárat kireteszeli, a hüvelyt kiveti, a kakast fölhúzza, majd a helyretoló rugót összenyomja majd az összenyomott rugó erejének hatására, elõrefele mozog, amikor a tárból újabb lõszert tol a töltényûrbe, s tûznemtõl függõen el is süti azt. A Kalasnyikov egyes és sorozatlövésre egyaránt alkalmas.
A gépkarabély robosztus felépítésû, annak tokját egyetlen darab acéltömbbõl marták, majd erre került a 2-3 mm vastag acéllemezbõl készült tokfedél. A fatusás változaton kívül gyártottak a légideszantosok, a harckocsizók részére behajtható válltámaszos fegyvert (AKSZ) is.
Technikai adatok
Az AK-47 tömege tár nélkül 3, 5 kg, töltött tárral 4, 8 kg.
Az íves szekrénytár befogadó képessége 30 db, az üres tár tömege 0, 42 kg, töltve 0, 92 kg.
A fegyver hossza (tusás) 870 mm, a lehajtható válltámaszú 645 mm. Csõhossz 415 mm, a csõ huzagolt részének a hossza 469 mm, az irányzóvonal hossza 378 mm.
Elméleti tûzgyorsaság 600 lövés/min, gyakorlati tûzgyorsaság egyeslövésnél 40 lövés/min, sorozatlövésnél 100 lövés/min.
A lövedék kezdõsebessége 715 m/s.
Kalasnyikov típusváltozatai:
• AK-47 1-es típus (1949-1951)
• AK-47 2-es típus (1952-)
• AKSZ-47
• AKM (1959)
• AKMSZ • AK-74 - 5, 56x39 mm-es lõszerrel
• AK-101 • AK-103 • AK-107/108
Makarov PM8 (PMM12)
Ezt a pisztolyt sok szakerto a Walther PP szovjet valtozatanak tekinti, de a hasonlosagok azok foleg kulso jegyekben merulnek ki, de mint a z kesobb lathato, szerkezetileg eleg keves kozos vonas talalhato a ket fegyveren.
Technikai adatok:
Cal: 9x18 mm Makarov vagy 9mm Browning Short, (9x18 Modernizalt Makarov is)
hossz: 160 mm
csohossz: 93 mm
magassag: 125 mm
ures tomeg: 730 gramm
toltve: kb 810 g. (850 g)
tarkapacitas: 8 (12)
Zarojelben a PMM12 eltero adatai.
A Makarov-pisztolyt a 40-es evek vegen fejlesztettek ki a TT levaltasara, ami szerintem oreg hiba volt, hiszen a TT majd minden parametere jobb mint a Makarove, az pedig, hogy nem revolverezo elsutesu akkoriban kulonosen nem jelenthetett gondot, hiszen az amerikai hadsereg is 1986-ig kitartott egy single action pisztoly, a TT-nel imho sokkal rosszabb Colt M1911 mellett. Az atteresre egyetlen esszeru magyarazatot olvastam egy orosz site-on, miszerint a Makarovot meg kevesbe precizen is el lehetett kesziteni, mint az igen nagy gaznyomassal dolgozo, reteszelt zaras TT-t, ami a azert az igenytelenseg csucsat jelenti.
